Községek Magyarországon
fejlec

Penészlek község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nyírbátori kistérség
Lakosság: 1066 fő
Terület: 36.92 km2
Népsűrűség: 28,87 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 42

Fekvése

Penészlek a Dél-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 67 km távolságra, a román határ mentén található település. A 471-es útról Nyírbátornál leágazó alsórendű úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás a Debrecen-Mátészalka útvonalon Nyírbátor.

Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg határán van. Az évi napsütéses órák száma mintegy 2000 óra, a középhőmérséklet 9,6–9,8 °C, a csapadékösszeg 560–590 mm. Az uralkodó szélirány az ÉK-i.

Erdőtársulásaira az akác a nemes nyár és a fenyő jellemző: kisebb területet borítanak a tölgyesek, a lágy lombúak és a hazai nyárak. Növénytársulásait főként homokpuszta-rétek, magyar kökörcsin, réti angelica alkotják. Talaja futóhomok, humuszos homok és lápos réti talajok.

Nevének eredete

Neve kétségtelenül szláv eredetű, de jelentése kétes: tó, mocsár vagy penész.

Története

Első, kétes említései 1215-ből és 1219-ből származnak. Biztos adat csak 1327-ből van reá, a szomszéd helyek határjárásai során említik az e helyről elnevezett birtokos családot. Úgy tűnik, hogy a kisbirtokos nemesi család a XV. század-ra kihalt.

1422-ben Álmosdi Csire János kapta meg királyi adományként. Ő sem sokáig bírta, mert 1455-ben Kenderesi János és Kendi László kapta meg.

A XVI. század végén Lónyay László birtoka, de a Rákócziaknak is volt joga hozzá, mert 1607-ben Rákóczi Zsigmond megerősítette az 1585-ben Lónyaynak adott királyi adományt.

1647-ben a törökök feldúlták, és 1675-ben – legalábbis egy része – még pusztán állott. Ekkor már nagyobb részét Lónyay Mária révén gr. Csáky István bírta, a Csáky – örökség a század végén br. Palocsay Istvánné Csáky Borbálával a Palocsayakra, majd a Károlyiakra szállott.

A Károlyiak még egy korábbi királyi adománylevéllel a Rákóczi-részekre is igényt tarthattak.

A XVIII. század végén a Rhédey család mellett a máriapócsi bazilita rend, a gr. Keglevich, a Winkler és Bernáth család volt a földesura, mind királyi adomány révén. Birtokosai kárpát-orosz telepesekkel népesítették be.

A jobbágyfelszabadulás körül 1096 lakosa volt.

Határába olvadt be az 1507-ben említett Mácsatelke és Tóttelke, de a határnevek már kivesztek az emlékezetből.

A település már a XIII. század előtt kialakult. Neve a Váradi Regestrum-ban szerepel először, 1215-ben. A XIV. század-ban a kisnemesi Penészleki család, a XV. század-ban az Álmosdi Csire János és László és más családok a birtokosai.

Fekvésénél fogva a középkorban négy megyéhez tartozott: Középszolnok, Bihar Szatmár és Szabolcs vármegyékhez.

1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta.

A XIX. század elején birtoka volt itt a máriapócsi Bazilita- rendnek, később a gróf Keglevich, Bernáth, Irinyi és Winkler családoknak.

Penészlek középkori lakossága túlnyomórészt magyar volt, de mellettük szláv származásúak is éltek a faluban. A későbbi századokban jelentős számban telepedtek be rutének.

Az 1773. évi összeírás rutén falunak említi. A rutének Munkács vidékéről jöttek Kosztovics Tódor vezetésével. A lakosok anyanyelvüket sokáig megőrizték, az 1964. évi gyűjtés idején még találkoztak ruténul tudó idős emberekkel.

A Penészlek falunév szláv eredetű, de nem lehetetlen, hogy a pleso, " tó " jelentésű szóból képzett Plesbnik-ból ered, mert a falu határában több nagy tó volt / Hosszú-víz, Mohos, Pecés-rét, Veres-rét /.

Penészleket 1919-ben csatolták Szabolcs vármegyéhez, azelőtt a Nagykárolyi járás része volt.

1924-től a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyék Mátészalkai járásához tartozott.

1938–1945 között a Szatmár vármegyei Nagykárolyi járáshoz sorolták.

1945–1950 között a megyék közötti terület- átcsatolások következtében Szabolcs vármegyéhez került.

1971 után a tanácsrendszer bevezetésével önálló tanácsú község lett.

Nevezetességei

  • Görög katolikus templom - Közép-Európa legnagyobb belső terű templomépülete.
  • Helytörténeti gyüjtemény.

Következő községek

Penyige | Pénzesgyőr | Perbál | Pere | Perecse | Pereked | Perenye | Peresznye | Pereszteg | Perkáta | Perkupa | Perőcsény | Peterd | Péterhida | Péteri | Pétervására | Pethőhenye | Petneháza | Petőfibánya | Petőfiszállás | Petőháza | Petőmihályfa | Petrikeresztúr | Petrivente | Piliny | Pilis | Pilisborosjenő | Piliscsaba | Piliscsév | Pilisjászfalu | Pilismarót | Pilisszántó | Pilisszentiván | Pilisszentkereszt | Pilisszentlászló | Pilisvörösvár | Pincehely | Pinkamindszent | Pinnye

További községek

Komjáti | Pátyod | Gyulakeszi | Csincse | Báránd | Sándorfalva | Beszterec | Várbalog | Záhony | Kiskassa | Lakhegy | Arló | Péteri | Ságújfalu | Bakonytamási | Tuzsér | Szokolya | Jászberény | Szuhakálló | Bélapátfalva | Szeleste | Szentdomonkos | Lúzsok | Kál | Geresdlak | Nagymágocs | Apátvarasd | Madaras | Tésa | Galgamácsa | Röszke | Lénárddaróc | Diósberény | Konyár | Csertalakos | Bagamér | Bogyiszló | Óföldeák | Nyíribrony | Börcs | Ófehértó | Ludas | Salköveskút | Mikóháza | Fedémes | Ikervár | Újireg | Berkesd | Alsónyék | Lesencetomaj